Bonum vinum – Bordalok és táncok a XVI–XIX. századi Magyarországról

Vox Artis, Miskolc, 2001 (VA-003)

Az együttes első CD-je válogatást ad a magyarországi borkultúrát kísérő zenei és irodalmi folyamatokról, melyek a török kortól egészen a XIX. század elejéig vezetik a hallgatót. A bordalok, mulatónóták, tusok (pohárköszöntők) mellett felcsendül a kánai menyegző históriája, Tinódi Sebestyén átkozódása a rossz borról, illetve a részeg ember testamentuma, aki holtában is inni akar. A farsang végén vívott jelképes csatában Bacchus isten ugyan alulmarad Marssal, azaz a böjt szigorával szemben, ám a következő farsangon visszatér, hála a borivó diákok ábécé-nótájának. Az énekelt költészet emlékein túl a reneszánsz, barokk, rokokó és verbunkos korstílust idéző magyar, szlovák, román és lengyel táncmuzsika is hallható a lemezen. Részletes műsor

Amor ey – Középkori világi muzsika (XII–XV. század)

Csörsz Rumen István, Budapest, 2003 (CsRI-001)

A középkor világi muzsikájának kincseiből készült válogatás Magyarországon az elsők között vállalta fel e távolinak tűnő, mégis modern zenei réteg bemutatását. A lovagi költészet emlékei közül Rambaut de Vaqueiras, Bernart de Ventadorn, Jaufre Rudel és Peire Vidal trubadúrénekei, Neidhart von Reuenthal Minnesänger-dalai, valamint Martim Codax gallego költő versei hangzanak el. A hangszeres darabok elsősorban Itália, Észak-Franciaország és Csehország hangjegyes kódexeiből valók, előadásukhoz a kelet-európai népzenei hagyomány eszköztárát is felvonultattuk. A provanszál, ófelnémet és gallego nyelvű versek a kísérőfüzetében Vaskó Péter műfordításában olvashatók. Részletes műsor

Jelentem versben mesémet – Balassi Bálint énekei (2 CD)

Csörsz Rumen István, Budapest, 2004 (CsRI-002, -003)

Az európai rangú magyar reneszánsz költő, Balassi Bálint korában a költészet még nem minden esetben szakadt el a muzsikától. A költő nótajelzései világosan jelzik, hogy melyik korabeli magyar, nyugat- vagy kelet-európai dallamra írta verseit. Ezek közül az utalások közül mára elég sokat sikerült megfejteni, vagy legalább alternatív dallammal helyettesíteni. A 2004-es Balassi-emlékévben megjelent dupla CD-n kétféle tematika szerint rendeztük el a verseket: külön adtuk ki a szerelmes énekek legjavát, s külön az istenes és vitézi énekeket. Ez utóbbin mesterünk, Kobzos Kiss Tamás is közreműködik. A Balassi-versek között bákói hajdútáncok, lengyel, osztrák, olasz és török hangszeres muzsika is felcsendül. Részletes műsor

A műsor MP3 formátumú részletei itt érhetők el.

Dámák és banyák – Régi magyar lányok és asszonyok viselt dolgairól (XVII–XIX. század)

Csörsz Rumen István, Budapest, 2007 (CsRI-004)

A főként diákok, katonák, céhlegények és mezővárosi polgárok által megőrzött közköltészet fontos közvetítő szerepet játszott az irodalom és a népi kultúra között. Alkotói versbe-dalba szedték környezetük fontos társadalmi és magánéleti témáit, műveik terjedését kéziratos énekeskönyvek és népszerű nyomtatványok segítették, sok vers pedig a paraszti folklórig is eljutott. A közköltészet egyik legnagyobb témakörét a házassággal és a női szerepekkel kapcsolatos dalok alkotják. Ezek fontos együttélési szabályokat rögzítettek – intő-oktató célzattal – abból a célból, hogy az asszonyok ne válhassanak uruk zsarnokaivá. E régi humoros emlékek nélkül még Csokonai Dorottyája sem érthető teljesen! A dalok megszólaltatásához a zenekar nemcsak egykorú dallamokat használt fel, hanem népzenei gyűjtéseket is. A közzeneként elhangzó XVII–XIX. századi, illetve népi táncmuzsika a dalok egykori előadásánák miliőjét (farsang, lakodalom, szüreti mulatság) érzékelteti.

A koncertprogram és a CD születéséről, ráadás zeneszámokkal ITT lehet bővebben olvasni.

Műsoros kazetták